Ezt a helyet Lóri találta ki, aki egy fantasztikus ember. Róla is lesz még szó. :)
Hörcsögtoszádon nem lop senki, az emberek barátságosak, vendégszeretőek, udvariasak.
Magyarázat helyett egy-két jellemző motívum az alapítás körüli hősi időkből, kivételesen nem a fórumozási, hanem időrendi sorrendben:
Sipaki Lóránd | válasz | megnéz | 2002.09.18 19:37:45 © (34) |
hogyne lőnének! komoly versenyek vannak! az lő aki akar. de lopni? senki! | ||
Előzmény: Infantrio Ficcer (32) |
Feketecsuklyás | válasz | megnéz | 2002.09.18 20:15:11 © (37) |
Majd lemegyek oda az embereimmel... | ||
Előzmény: Sipaki Lóránd (34) |
Sipaki Lóránd | válasz | megnéz | 2002.09.18 20:23:19 © (39) |
menjél bátran! szeretik a vendégeket. | ||
Előzmény: Feketecsuklyás (37) |
Sipaki Lóránd | válasz | megnéz | 2002.10.22 16:16:19 © (137) |
(...) igaz, Hörcsögtosznád jelmondata tényleg úgy hangzik: udvariasság és méltányosság. | ||
Előzmény: Infantrio Ficcer (136) |
Magam nem azonnal fedeztem fel ezt a helyet, csak néhány hét múlva. Akkor viszont nagyon megtetszett… a kemény szócsaták után időnként jó volt ott lenni, ahol nem bántják egymást az emberek, nincs diszkrimináció, és mindenki barátságos a másikhoz. Ez a falu Lóri óriási találmánya! Pozitív és konstruktív válasz a 2002 őszén már érezhető rossz hangulatra, ami akkortájt kezdett kibontakozni a magyar közéletben.
Lórit sokszor letiltották a modik, mert nem tűrte a szabályokat, kötöttségeket. Erről inkább majd a róla rajzolt portréban szólok részletesebben. Lényeg, hogy ő sokszor távol volt, s én nem akartam hagyni, hogy ez a falu, ez az igazi gyöngyszem eltűnjön a színről. Ezért az ő hosszú távollétei idején próbáltam életben tartani a topikot.
Ehhez az életben tartáshoz regisztráltam egy másik nicket, a csapost, és ennek segítségével már sokkal könnyebb dolgom volt. A figurának olyan nagy sikere volt, hogy hamarosan újabb segédnick elevenedett meg, Julischka tanti személyében, akit egy szókimondó, ám aranyszívű menzás néniről formáztam. Később majd írok még a többnickűségről, és az általam létrehozott játéknickekhez, segédnickekhez való viszonyulásomról is.
Az volt a legszebb az egészben, hogy ehhez a játékhoz mások is csatlakoztak. Így igazi szép játék lett a dologból. Ilyen játszótárs volt a fiúkkal kacérkodó Tosznády Lepke… tosznádi Miska, akinek konstruktív ötleteit örömmel és csodálattal néztem… B.Ilona, aki Bitera véletlenül életben maradt nejét játszotta el, szenzációsan… gazdaembör, parasztmenyecske… és az eredeti Tosznádi Postás, aki mindig tudósított bizonyos fontos eseményekről, amelyekre nem volt érkezésem figyelni.
Nem tudom, hogy kik álltak az egyes nickek mögött, de nagyon köszönöm nekik a játékot, és jó érzéssel emlékszem mindegyikükre. :)))
Illetve Tosznády Lepkéről már tudom, hogy ki volt, találkoztam vele a jobbos fórumtalin, ahol elmondta, hogy ő volt a Lepke… :)
Voltak olyan időszakok, amikor különösen is pörgött a topik. Ilyen időszak volt, amikor ott akartam hagyni a polidilit, és ilyenkor Hörcsögtosznádra húzódtam vissza, mert azért a netszenvedélyem miatt teljesen nem tudtam felhagyni a fórumozással.
Ilyen alkalmakkor jött utánam majdnem az egész társaság, akik a politikai topikokból elüldöztek, és mindenáron el akarták foglalni Hörcsögtosznádot… csakhogy ott már nem volt könnyű dolguk, mert a falu légköre nem az ő világuk volt. Utólag olvasva már inkább kabarészerűek ezek a falufoglalási próbálkozások, de akkor ott én komolyan harcoltam a faluért, és Lóriért, hogy legyen egy otthona, ha néha visszatér.
Időnként vissza is tért… mindig más néven, de azonnal megismertem…eleinte meglepődött, mi minden történt, de aztán egyre inkább otthon érezte magát az általa alapított kis faluban, aminek én is szívből örültem. :)